A szamosújvári Téka Alapítvány támogatásával 2010 végéig kiépült a feketelaki tájház és közösségi központ. Ez az intézmény a Téka által megvásárolt telkes házban lett kialakítva, amit a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és a helyi közösség önkéntes munkában renovált. Az épületben egy tájmúzeum és egy multifunkcionális közösségi tér található.
Szeretettel várjuk a látogatókat, akiknek a következőket tudjuk ajánlani:
- a település történetének, népművészeti értékeinek és a tájmúzeum anyagának szakszerű bemutatása
- Wass Albert kiállítás a Cegei Wass Alapítvány által adományozott emléktárgyakból
Előzetes bejelentkezés esetén:
- vendéglátás; tájjellegű ételek kóstolása
Tájházat és közösségi központot avattak Feketelakon - Főcikk - Szabadság
- A feketelaki napok kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a faluból elszármazott magyarok hazatérjenek és az itt élőkkel találkozzanak. Ez az ő hétvégéjük – mondta lapunknak Barticel Kiss Krisztián református lelkipásztor. A helyi református egyház által szervezett falunapok programjában szombaton a nagysármási fúvószenekar, a helyi református kórus és Kilyén Ilka színművésznő előadását tekinthették meg az érdeklődők, vasárnap pedig a melegföldvári és a feketelaki táncosok, illetve a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes lépett fel.
![]() |
Szombaton délben megkoszorúzták a Wass Albert tiszteletére 2008 májusában a templomkertben felállított kopjafát. A lelkipásztortól megtudtuk: a már negyedik alkalommal megszervezett falunapoknak köszönhetően egyre inkább érződik, hogy a távolabbról érkezők is érdeklődnek a mezőségi település iránt. Kiderült az is, hogy a helyi magyar lakosság - jelenleg mintegy 170-re tehető a számuk - szülőföldjén való megmaradása érdekében a közeljövőben munkahelyeket kívánnak teremteni a faluban, többek között, egy ipari létesítményt is létre szeretnének hozni.
- Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Közkincs programja keretében kistérségi stratégiák kidolgozására pályázhatnak a magyarországi szervezetek – magyarázta kérdésünkre Balázs Bécsi Attila, az 1993-ban alakult, a Mezőség szórvány-magyar közösségeinek közművelődési és oktatási életének fejlesztésén és koordinálásán fáradozó szamosújvári Téka Alapítvány vezetője. Hozzátette: bár a pályázatot eredetileg csak magyarországi települések számára hozta létre az OKM, 2007-ben három erdélyi szervezetnek (az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány) is sikerült támogatást szereznie.
![]() |
Balázs Bécsi Attila elmondta: 2007-ben hozták létre a Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű programot, amelynek első megvalósítása a tegnap délben megnyitott feketelaki tájház és közösségi központ. A kerekasztalt az OKM megbízásából, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus támogatásával (MMIKL) tizenöt mezőségi szórvány-magyar település részvételével alakították meg, a cél pedig a mezőségi falvak kulturális és közösségi rehabilitációjának támogatása, amit elsősorban tájházak és közösségi központok létrehozásával kívánnak megvalósítani.
A tájház létrehozásának gondolata a tavalyi falunapok alkalmával a település díszpolgárává avatott Balázs Bécsi Attilától származik. – Egy évvel ezelőtt Balázs Bécsi Attila megígérte, hogy amennyiben minden jól megy, 2009 nyarára elkészül az épület. És lám, a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes és a helyi közösség tagjainak önkéntes munkája révén, ha egyelőre nem is sikerült minden elképzelést megvalósítani, de jó állapotban nyithatjuk meg a közösségi házat – magyarázta Barticel Kiss Krisztián református lelkész az istentiszteletről a közösségi házhoz vonuló gyülekezetnek. Beszámolt arról, hogy a tájházban állandó Wass Albert-tárlatot akar létrehozni, ugyanakkor terveik között szerepel számítógépes terem, kézműves műhely, borpince és mezőségi konyha beindítása is. – Szeretnénk, ha a falubeliek otthonukként tekintenének erre a helyre, fontos ugyanis, hogy megismerjék, és egyúttal büszkék legyenek Feketelak értékeire, ugyanakkor a nagyvilág számára is meg szeretnénk mutatni mindazt, amivel rendelkezünk – fogalmazott a tiszteletes. Elmondása szerint a tájház körüli munkálatok sikeressége a feketelakiak által csak egyszerűen Sanyiként emlegetett Füstös Sándornak, a helyi református egyház gondnok-helyettesének köszönhető.
![]() |
Miron Ioan, Gyeke község polgármestere örömét fejezte ki amiatt, hogy az ünnepségre őt is meghívták, elismerő szavakkal illette a tájházat, továbbá arra biztatta a jelenlévőket: bátran keressék fel hivatalát, amennyiben úgy érzik, segíteni tud nekik a további munkálatokban.
Kallós Zoltán néprajzkutató, akinek édesanyja feketelaki születésű volt, személyekre és történetekre emlékezett vissza, majd a helyi Füleki Renáta énekelt.
Balázs Bécsi Attila a falu népszerűsítését és a helyi lakosok összetartását nevezte a közösségi központ legfontosabb célkitűzésének. A Kaláka együttes, a helyi polgárok, a buzai és gyekei polgármesteri hivatal mellett köszönetet mondott a szamosújvári Incze családnak is, amiért beleegyeztek, hogy a Lengyel Ákosné Faragó Mária hagyatékából származó munkákat a kiállítás törzsanyagaként elhelyezzék a feketelaki tájházban.
![]() |
A közösségi központ kapujában tartott ünnepség után a résztvevők a tájház bejáratához vonultak: miután Füstös Sándor leleplezte a ház falán lévő emlékplakettet, megtekinthették a Faragó Mária hagyatékából származó alkotások mellett a feketelakiak által adományozott tárgyakat.
Balázs Bécsi Attilától megtudtuk: a Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű program sikerét bizonyítja az is, hogy a 2010-es évre már a magyarpalatkai, buzai és melegföldvári közösség is jelezte igényét közösségi ház létrehozására. A feketelaki tájház és közösségi ház eddigi munkálatai 54 ezer lejbe kerültek, ebből 15 ezer lej a Szülőföld Alapból érkező támogatás, a többi pedig a Téka saját hozzájárulása volt – magyarázta az alapítvány vezetője.
Forrás: www.szabadsag.ro