Tájházat és közösségi központot avattak Feketelakon - Főcikk - Szabadság

 

Falunapokra gyűlt össze hétvégén a Kolozs megyei Gyeke községhez tartozó Feketelak apraja és nagyja. Az id. Kabai Ferenc szamosújvári nyugalmazott református lelkész által szombaton délelőtt tartott istentisztelet után Wass Albert tiszteletére megkoszorúzták az erdélyi író emlékére 2008 májusában felállított kopjafát. Vasárnap délben a szamosújvári Téka Alapítvány kezdeményezésére 2007-ben elindított Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű program első eredményeként megnyitották a feketelaki közösségi központot, amelyben kézműves műhely, számítógépes terem és mezőségi konyha létrehozását tervezik a közeljövőben. A közösségi központban található tájházban egyelőre a Faragó Mária hagyatékából származó munkák és a feketelakiak által felajánlott darabok tekinthetők meg. A falunapokon a nagysármási fúvószenekar, a helyi református kórus, Kilyén Ilka színművésznő, a melegföldvári és a feketelaki adatközlők, valamint a Kaláka Néptáncegyüttes szórakoztatta a résztvevőket.

- A feketelaki napok kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a faluból elszármazott magyarok hazatérjenek és az itt élőkkel találkozzanak. Ez az ő hétvégéjük – mondta lapunknak Barticel Kiss Krisztián református lelkipásztor. A helyi református egyház által szervezett falunapok programjában szombaton a nagysármási fúvószenekar, a helyi református kórus és Kilyén Ilka színművésznő előadását tekinthették meg az érdeklődők, vasárnap pedig a melegföldvári és a feketelaki táncosok, illetve a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes lépett fel.

Történelmi pillanat a közösségi központ életében

Szombaton délben megkoszorúzták a Wass Albert tiszteletére 2008 májusában a templomkertben felállított kopjafát. A lelkipásztortól megtudtuk: a már negyedik alkalommal megszervezett falunapoknak köszönhetően egyre inkább érződik, hogy a távolabbról érkezők is érdeklődnek a mezőségi település iránt. Kiderült az is, hogy a helyi magyar lakosság - jelenleg mintegy 170-re tehető a számuk - szülőföldjén való megmaradása érdekében a közeljövőben munkahelyeket kívánnak teremteni a faluban, többek között, egy ipari létesítményt is létre szeretnének hozni.

- Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Közkincs programja keretében kistérségi stratégiák kidolgozására pályázhatnak a magyarországi szervezetek – magyarázta kérdésünkre Balázs Bécsi Attila, az 1993-ban alakult, a Mezőség szórvány-magyar közösségeinek közművelődési és oktatási életének fejlesztésén és koordinálásán fáradozó szamosújvári Téka Alapítvány vezetője. Hozzátette: bár a pályázatot eredetileg csak magyarországi települések számára hozta létre az OKM, 2007-ben három erdélyi szervezetnek (az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány) is sikerült támogatást szereznie.

Kallós Zoltán néprajzkutató régi történeteket mesélt

Balázs Bécsi Attila elmondta: 2007-ben hozták létre a Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű programot, amelynek első megvalósítása a tegnap délben megnyitott feketelaki tájház és közösségi központ. A kerekasztalt az OKM megbízásából, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus támogatásával (MMIKL) tizenöt mezőségi szórvány-magyar település részvételével alakították meg, a cél pedig a mezőségi falvak kulturális és közösségi rehabilitációjának támogatása, amit elsősorban tájházak és közösségi központok létrehozásával kívánnak megvalósítani.

A tájház létrehozásának gondolata a tavalyi falunapok alkalmával a település díszpolgárává avatott Balázs Bécsi Attilától származik. – Egy évvel ezelőtt Balázs Bécsi Attila megígérte, hogy amennyiben minden jól megy, 2009 nyarára elkészül az épület. És lám, a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes és a helyi közösség tagjainak önkéntes munkája révén, ha egyelőre nem is sikerült minden elképzelést megvalósítani, de jó állapotban nyithatjuk meg a közösségi házat – magyarázta Barticel Kiss Krisztián református lelkész az istentiszteletről a közösségi házhoz vonuló gyülekezetnek. Beszámolt arról, hogy a tájházban állandó Wass Albert-tárlatot akar létrehozni, ugyanakkor terveik között szerepel számítógépes terem, kézműves műhely, borpince és mezőségi konyha beindítása is. – Szeretnénk, ha a falubeliek otthonukként tekintenének erre a helyre, fontos ugyanis, hogy megismerjék, és egyúttal büszkék legyenek Feketelak értékeire, ugyanakkor a nagyvilág számára is meg szeretnénk mutatni mindazt, amivel rendelkezünk – fogalmazott a tiszteletes. Elmondása szerint a tájház körüli munkálatok sikeressége a feketelakiak által csak egyszerűen Sanyiként emlegetett Füstös Sándornak, a helyi református egyház gondnok-helyettesének köszönhető.

Az ünnepség után táncra perdültek a résztvevők

Miron Ioan, Gyeke község polgármestere örömét fejezte ki amiatt, hogy az ünnepségre őt is meghívták, elismerő szavakkal illette a tájházat, továbbá arra biztatta a jelenlévőket: bátran keressék fel hivatalát, amennyiben úgy érzik, segíteni tud nekik a további munkálatokban.

Kallós Zoltán néprajzkutató, akinek édesanyja feketelaki születésű volt, személyekre és történetekre emlékezett vissza, majd a helyi Füleki Renáta énekelt.

Balázs Bécsi Attila a falu népszerűsítését és a helyi lakosok összetartását nevezte a közösségi központ legfontosabb célkitűzésének. A Kaláka együttes, a helyi polgárok, a buzai és gyekei polgármesteri hivatal mellett köszönetet mondott a szamosújvári Incze családnak is, amiért beleegyeztek, hogy a Lengyel Ákosné Faragó Mária hagyatékából származó munkákat a kiállítás törzsanyagaként elhelyezzék a feketelaki tájházban.

A fiatalabbak népviseletbe öltöztek e jeles alkalomból

A közösségi központ kapujában tartott ünnepség után a résztvevők a tájház bejáratához vonultak: miután Füstös Sándor leleplezte a ház falán lévő emlékplakettet, megtekinthették a Faragó Mária hagyatékából származó alkotások mellett a feketelakiak által adományozott tárgyakat.

Balázs Bécsi Attilától megtudtuk: a Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű program sikerét bizonyítja az is, hogy a 2010-es évre már a magyarpalatkai, buzai és melegföldvári közösség is jelezte igényét közösségi ház létrehozására. A feketelaki tájház és közösségi ház eddigi munkálatai 54 ezer lejbe kerültek, ebből 15 ezer lej a Szülőföld Alapból érkező támogatás, a többi pedig a Téka saját hozzájárulása volt – magyarázta az alapítvány vezetője.

 

Forrás: www.szabadsag.ro