MOTTO

                 „Hallod-e te szelídecske,

                   Leány vagy-e vagy menyecske ?

                   Nem vagyok én szelídecske

                   Sem leány , de sem menyecske.

                   Mert én kerti virág vagyok,

                   A harmatér majd meghalok..”

                                                               A feketelaki Kissek tánca


BEMUTATÁS

               

  A Kolozs megyei Feketelak Erdélyben, az Erdélyi-fennsík északi részén, az Erdélyi Mezőség központjában, a Maros és Szamos közötti dombos vidéken terül. A  falu  a megye keleti részében fekszik, határai szomszédosak Búzával,  Gyekével, Melegföldvárral , Katonával  és Vasasszentgotthárdal.  Földrajzi koordinátái 46°536,72N, 24°610,08E

A falu 28 km-re található  Szamosújvártól és a 109 C számú úton érhető el.  Kolozsvár felől ugyancsak a  109 C számú Szamosújvár-Pusztakamarás-Mócs-Kolozsvár útvonalon közelíthető meg.

Feketelak közigazgatásilag Gyekéhez tartozik (Légen , Kőristanya, Kispulyon és Vasasszentgotthárdal együtt).

Református lelkipásztori hivatalához tartoznak a következő filiák: Cege, Gyeke, Pujon, Göc. A települést uraló kőtemplom 1884-ben épült.

A falu  az országúttól félreesik.  A laki tóval szemben kezdődik az a  völgyhajlat amelyen keresztülhaladva érjük el a  két kilométer távolságra található faluközpontot. Maga a helység egy magasabb dombokkal övezett völgykaréjban található. A dombok magassága 300 és 550 m között váltakozik. Közepén egy kis patak folyik át, vízzel csak nagyobb áradások, esőzések alkalmával telik fel jelentősen. 1766-ban említik sóskútját.

Az időjárás a  Mezőségre jellemző, az évi hőmérséklet átlaga 8,2°C. A felszíni, talaj- és időjárásviszonyoknak megfelelően alakult a vidék növény- és állatvilága, így lombhullató erdők (tölgy, bükk, akác, különböző bokrok), tó menti növény- és állatvilág ( sás, nád , vizimadarak stb.) határozzák meg a táj külső képét.

A falu lakósai kezdettől fogva magyarok voltak , s mint ilyen települést  pusztították el 1601–1603 közt úgy, hogy nem maradt benne meg több 5 léleknél s nemesi udvarháza is rommá lett  lakóival együtt. A románság a XVIII-ik század elején kezd ide betelepedni. A községnek a XX-ik század elején majdnem kétharmada magyar. Földművelők és állattenyésztők.  A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakósból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű. A XX. század kezdetének,  első harmadának   maximális lakosságszáma ( 1910/30 – 845 )  a második világháború után , a kommunizmus  erőltetett iparosítási politikája miatt  csökkent egyharmadára . Ma a lakiak és leszármazottjaik nagy része szamosújvári lakos. 

 


MONOGRÁFIA

 

„Ha én gólyamadár volnék,

                Túl a tengereken szállnék.

                Ott imádkoznék hazámért,

                Hazámban az én rózsámért.”

FALUTÖRTÉNET

  Az erdélyi Mezőség egyes területei már az őskorban lakottak voltak. A feketelaki völgyből is kerültek elő őskori edénytöredékek, nehezékek, szerszámok stb, míg a tavak zárógátjaiból a XX. sz. elején bronzkori halászszerszámok kerültek elő. A római korban már gyérebben lakott terület volt , ami valószínüleg a sokáig gondozatlan tavak, völgyek elposványosodásának a következménye.  A la­kos­ság tar­tós meg­te­le­pü­lé­se, és a gazdasági- tár­sa­dal­mi élet kifejlődése a hon­fog­la­ló ma­gyar­ság­hoz kö­tő­dik. Tudjuk, hogy a Kis-Szamos völgyében telepedtek meg az első honfoglaló nemzetségek ( Borsa, Agmánd, Farkas ) és az itt láncban található sóbányákat (Dés, Szék, Kolozs ) hamar az ellenőrzésük alá vonták.

A település első említése 1329-ben mint  Laak. Nevének más változatai is előfordultak, többek között:  1553-ban Lak, 1589-ben Feketelak. Román neve 1831-ben  Lák.

Feketelak a XlV-ik század elején Majos (Moyus) fiainak Ellős (Elleus) és Majosnak birtoka volt. Ezek azonban pártot ütvén I. Károly király ellen  Feketelak a királyra szállott, ki azt 1329-ben  Ferencz fiának Pogány Istvánnak adományozta oda. Ennek magvaszakadtával Feketelak, mint Búza tartozéka a Bebekek birtokába került.1455-ben  Hunyadi Jánosnak  záloga.1530-ban  János király Feketelakot  Kendy Ferencznek adományozza. 1533-ban   Báthory István vajda Kendy Ferencz alvajdának itélte.

Az erdélyi fejedelemség idejében mindegyik fejedelem okmányaiban megjelennek olyan döntések melyek a feketelaki birtokot, birtokrészeket érintik. 1696-ig birtokosok, tulajdonrésszel rendelkezők többek között: Somy Anna özv. Balassa Imréné;  Báthory Kristóf és neje;  Bornemisza Benedek és neje Somy Ilona;  Balassa András, Somy Borbála, Balassa Zsófia és Margit; Báthory Endre bíboros;  Kendy István;  ifj. Kendy Gábor; Szabó Péter; Ujrákosy Márton; Pesthi Nagy Albert, Szamosujvár kapitánya; Kapronczay Tamás; Borbély Krisztina, Sulyok Balázsné és Nagy Albert özvegye Selypi Ilona; Wesselényi Boldizsár; Wesselényi Anna; Harinnay Gáspár; Rácz Mihály; Kornis Ferencz; Szávai Rudnay Zsigmond; Kemény Boldizsár és neje Bornemisza Zsuzsanna; Uzoni Béldy Pál; Kálnoky Katalin; Csáky László; a Csáky és Kemény családok és 1696-banKornis Istvánnak itt egy nemesi házhelye van;

A fejedelemség megszűnése után a birtokosok/tulajdonosok  között is változás történik. Megjelennek a Habsburg udvarban tisztséget vállaló nemesi családok. 1707-ben Bánffy Györgynek itt 6 jobbágya volt. 1754-ben br. Bánffy Ferencz, br. Henter Dávid, gr. Bánffy Klára, gr. Bethlen Ádámné, gr. Kornis és a ref. egyház birtokosok. 1786-ban birtokosai: br. Bánffy Eleknek van 20 jobbágya, 2 zsellére, gr. Csáky János özvegyének 11 jobbágya, 4 zsellére, br. Henter Ferencznek 5 jobbágya, 1 zsellére, br. Cserei Mihály özvegyének 8 jobbágya, br. Bálintit Györgynek 4 jobbágya, ifj. Henter Istvánnak 5 jobbágya, gr. Lázár Antalnak 1 zsellére, gr. Lázár Évának 2 jobbágya, gr. Kemény Farkasnak 1 jobbágya, a községnek 3 zsellére. 1809-ben birtokosai: br. Jósika Jánosnak van 8, ifj. gr. Bánffy Györgynek 1, br. Bánffy Jánosnak 5, gr. Mikó Károlynak 10, gr. Lázár Antalnak 1/4 br. Bálintit Zsigmondnak 2, Csernátoni Antalnak 5, Horváth Dánielnek 1, Cserei Miklósnak 7, Henter Ferencznek 4, Geréb Miklósnak 4, Török Istvánnak 1 telke. 1820-ban birtokosai: gr. Bethlen Károly, Cserei Miklós, Geréb Miklós árvái, Horváth Dániel, Török István, Lakatos Zsigmond, báró Bálintit György özvegye, gr. Kemény Anna, br. Jósika János és br. Bánffy János.1830-ban  Bakó József, gr. Bethlen Károly, Csernátoni örökösök, Henter örökösök, az ev. ref. egyház és a gör. egyesült egyházközség mint birtokosok említtetnek. 1863-ban özv. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, br. Bánffy Dániel, br. Jósika Samu, Lajos és János, br. Huszár Károly, gr. Teleki Róza,  Makrai László, Száva Gáspár és Eszter, Felszegi Ádám, Rákosi Róza úrbéri kárpótlásban részesültek.1866-ban az itt összeírt 100 füst közül egy nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosa Székely József volt.1892-ben birtokosai: gr. Wass Béla, gr. Teleki Domokos; a volt úrbéresek közös legelőbirtokos, 375 h. 546 öl.

HATÁRNEVEK

-          1329-ben Bűzöstó, Likashatár. Szarvastó, Asszonyerdeje, Légenfark ,Kereszteserdő. Akasztófabércz. Kürti  Nyiresbércz. Lovász-bércz , Monyoróspataka. Mellyespataka, Jenőkuta, Dobrahegyese, Nagykapus. Lompérthegyese

-          1643-ban Tó, Tamásné dombja, Cziberes, Pap füve, Szőllő, Medgyeshalom.

-          1754-ben Katona felé való fordulóban: Börcsök, búzai út, Nyáras, Felső folyam, Fenjáró, Czibrés, Hosszúvápa torok, Kenderföld.

-          1811-ben Földvár felé való forduló: Börcsög, a Szél, Barazdák teteje, Kenderföldek, Széltető. Szőlő felé való forduló: Nádas, Nádas alatt, Tamásné dombja, Fejéritős, Nyaros, Szakadásfű , Függő rapo, Máléföldek, az Észak.

-          1864-ben Szöllő alja = Subt vii; Kiserdő rész = Padure mika; Malom  = Coborisu mori; Észak rész = doszu; Rapo = Rupturi; Szénafű = finacze; Látó domb = Dimbu inaltu.

-          1898-ban dűlők: legelő, ropó, szénafű, látó domb, hosszú vápa, szőlőalja, malom, nyerges. Határrészek: Látódomb, Akasztódomb,Álonyis, Hosszúápa, Hegebérce,Ropó, Borozdák, Főcsorgó, Nádas, Szöllőoldal,

-          Források: Büdeskút, Völgyi –forrás, Földvári patak

       LAKOSSÁGA  

-          1603-ban a  háborúk következtében lakói kipusztultak, csak 5 lakos maradt meg ugyanennyi házban és 1 nemesi udvarháza is pusztán áll.

-          1700-ban 24 jobbágy lakosa s az egész faluban 22 lakóház.

-          1721-ben  6 jobbágy, 11 zsellér, 5 kóborló lakosa, kik ez utóbbiak kivételével 17 házastelken laknak, el van pusztulva 9 ház.

-          1750-ben  28 jobbágy 28 házastelken, 19 zsellér 19 házastelken, 8 szegény zsellér 8 házban és 3 kóborló lakosa.

-          1766-ban  97 férfi, 69 nő ev. ref. lakosa van.

-          1831-ben  496 lakos

-          1837-ben  444 lakos és  75 ház

-          1850-ben  578 lakos 223  román, 346 magyar , 9 cigány     

-          1857-ben  641 lakosból 16 róm. kath., 239 gör. kath., 386 ev. ref.;  házak száma 118.

-          1868-ben  434 ev. ref. lélekből 216 férfi.

-          1880-ban  631  lakos,   237 román, 376 magyar, 9 német, 9 cigány         

-          1886-ban  599 lakos , 3 római kath., 234 görög kath., 349 ev. ref. és 13 zsidó

-          1891-ben lakossága 786, ebből 1 róm. kath., 293 gör. kath., 481 ev. ref. és 11 izraelita.

-          1900-ben  845 –ból 335 román és 510 magyar   

-          920-ban , az első világháború után  787- ból  344 román , 430 magyar ,  13 zsidó

-          1930-ban  845 ebből 346 román,  468 magyar ,  8 zsidó, 23 cigány 

-          1941-ben  784 , 290 román, 478 magyar ,15 cigány, 1 egyéb

-          1956-ban  829  lakos

-          1966-ban  716 lakosból 295 a román , 421 a magyar      

-          1977-ben  már jelentősen csökken a faluban lakók száma : 527 lakosból  180 a román 342 a magyar és 5 a cigány       

-          a csökkenés tovább folytatódik a nyolcvanas évek elején.  A faluban  244 ház és  454 lakos él

-          1992-ben  353 ; 101 román, 231 magyar és 21  a cigány   

-          2002-ben  301 ;  94  román, 187 magyar  és 20 a cigány       

A környékbeli falvak magyar lakosságának rövid statisztikája, összehasonlítva az 1910-es (vagy 1930-as) , általában  maximális magyar lakosságú éveit a 2002-el.

-          Kispulyon: 1910-ben 223; 2002-ben 52 magyar  Cege: 1910 -  133 ;   2002 – 42 magyar

-          Gyeke: 1910 – 223 ; 2002 – 43 magyar   Légen: 1930 -  106 ; 2002 – 17 magyar

-          Vasasszentgotthárd – 1941- 143 ; 2002 – 3 magyar  Göc: 1910 – 53 ; 2002 – 14 magyar

-          Noszoly; 1941 – 216 ; 2002 – 69 magyar  Vasasszentegyed; 1920- 143; 2002- 1 8 magyar

-          Vasasszentiván; 1910- 70; 2002- 4

 


EGYHÁZ

  A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet, 1334-ben pedig Miklós pap 2 dénárt.

Ev. ref. egyházát 1622-ben említik, mint  a buzai eklézsia filiája.1644-ben kőtemploma még teljesen épen áll.

1643-ban már saját filiáji vannak: Gyeke és Szt-Gotthárd. Aranyozott ezüst úrasztali pohara a búzai egyházéval közös. Van egy bortartó s keresztelő ónkancsója, úrasztala, hegyen épült kőtemploma két haranggal, papi lakja s egy telke. Fekvősége a falu mellett levő tó. A pap számára 5 drb szántó, rét, mely 1732 tájt egy szőlővel szaporodott, melyet az egyház tagjai ültettek.  

1754-ben említik  a  falu derekán levő dombon a  kőtemplomot, cintermével együtt. Ettől délre a papi lakot s ezek közt egy zsellérházat (valószínűleg iskolamesteri lak), melynek fele jövedelmét az esperes s felét a pap veszi az ott levő veteményeskerttel együtt. Van 14 köböl vetésre való szántója, 28 szekér szénarétje 11 darabban s pénze 63 frt.

1802-beli feladás szerint ev. ref. nők oláhokhoz menvén férjhez, gör. kath. templomba járnak s gyermekeiket mintegy hárman „az oláh vallásra” keresztelték.

1830-bankőtemploma mellett fatorony s benne két régi feliratú harang; vagyona a pap s mesteri telken kívül: régi és új temető s 6 zsellértelek. 1830-ban a kőtemplom mellett fatorony van, benne két régi feliratú haranggal. A középkori templomot, mivel kicsinynek bizonyul, 1884-ben lebontják és 1897-ben új templomot építenek.

A reformációt megelőző időben épült kőtemplomát kicsiny volta miatt lebontották s újat építettek a régi helyére, 1884-ben fedél alá került, de az egyház szegénysége s több más ok miatt csak 1897-ben szentelhették föl.

Görög kath. egyháza a XVIII –században  keletkezett. Fából épült temploma a község déli részén 1771-ben szenteltetett fel a Szent Piroska tiszteletére. Anyakönyvet 1824 óta vezet.

Anyakönyve 1808-ban kezdődik.

Úrasztalára adományoztak: 1617-ben Feketelaki, máskép Szabó Kis Benedek aranyozott ezüst feliratos kelyhet; 1659-ben Ketheli Mártha aranyozott ezüst poharat, arannyal hímzett keszkenőt s egy székely szőnyeget;  1730 körülLáposi Dániel és neje Félegyházi Mária fehérneműt;  Szemerei György és Bányai Éva 1748-ban fehérneműeket; Kígyós György ónkannát és borkelyhet, Marha Istvánné keszkenőt, Füzesi Szabó Mihályné abroszt; Gál Jánosné selymes keszkenőt,  Czegei Wass Dánielné Vajai Judit két selyem keszkenőt 1747-ben;  Veress Erzsébet 1758-ban fehérneműt;H. J. betük alatt Török István esperes neje Hermann Judit neve rejlik, ki egy abroszt ajándékozott ez évben.  Gál Erzsébet és Baka Miklós 1821-ben, Nagy Judit Bors Zsigmondné 1823. 1838-ban.. Kis Ilona özv. Balla Györgyné és Balázs Sára, Kis A. Györgyné; Kis Dániel és neje Marha Erzsébet fehérnemüeket 1868-ban.

Papjai: Szigethy István 1639-ben.Mártonfalvi János 1743 előtt. Fekete Pál 1745–47. Bányai István 1747–. Bikfalvi László 1753–. Szilágyi György 1781. Benke József 1788–. Kolozsvári Sámuel 1801. Técsi Mihály 1807–. Rigmányi Péter 1811–. Szabó Mózes 1825–1841. Székely József 1842–1882. László Márton 1854-ben. 1882 után a  búzai lelkész gondozása alatt áll. 

1964-1973 Majos Bálint;  1983-1988 Lukács Dániel ;1997  Székely László; 2007-2013 Barticel Kiss Krisztián;  2011 –után beszolgál a buzai pap Péntek András.

A templom jelenlegi  klenódiumai:

-          úrasztali aranyozott ezüstpohár 1617-ből , „feketelaki Zabó alias Vég Benedek” készítette

-          ezüst úrasztali pohár

-          úrasztali pohár melyet Balla Dániel és Balla Erzsébet  adományoztak ( 1928)

-          ón kenyérosztó pohár

-          Ón kenyérosztó tányér

-          sárgaréz úrasztali kancsó -1927 . Gergely Róza részéről

-          nikkelezett réz  úrasztali tányér 1936 .Kiss Dániel és neje Gönczi Róza részéről

-          úrasztali pohár 1889

-          Úrasztali tányér-1939 Kiss Dániel és neje Gönczi Róza részéről

-          ónkancsó

-          ezüst keresztelőkancsó és tányér 1964. Kiss P. Ferenc és családja

 


ISKOLA

„…fehér galamb szállt a házra
édesanyám isten áldja
köszönöm a nevelését
hozzám való szívességét…”

  Iskoláját, mint sok más mezőségi közösség alapoktatási intézményét  már a XIV század első felében  említik

Megszűnése után 1767-ben szervezték újra. 1884-ben iskolaházat építenek  a Kis Dániel által ajándékozott telken.

Tanítók:

-          Ecclezie rector  1390

-          Diószegi József 1768

-          Kapronczai Sámuel 1796-1802

-          Pákai Mihály 1802-1804

-          Zabolai Sámuel 1804-1806

-          Mátyás András 1806-1815

-          Horváth Miklós ----- 1837

-          Szabó Miklós pap --- 1838

-          Jánosi Sámuel    1839- ---

-          Szabó Mózes  --- 1842

-          Kiss József  1847-1850

-          Jánosi Sámuel  1851 - ---

-          Székely József  1852-1882

-          Balázs István  1861-1887

-          Móra Péter 1884

-          Nyesti Lajos  1890

-          Lénárd Bálint 1890- 1894

-          Szentes Albert 1894-1927

-          Damó László 1927-1947 között tanított

-          Salakné Újlaki Ilona  tanítónő 1947-1981 között. Évente három színdarabot tanított be, dalcsoportot működtetett.

-          Lukács Ambrus Éva 1981-88 között 14 I-IV osztályos  gyereket tanít.

Jelenleg az iskolaköteles gyerekek nagy része Szamosújvárt jár iskolába és a Téka Mezőségi Szórványkollégiumban lakik.

KÖZMŰVELŐDÉS

„Most akadtam egy csurgóra ,

            a csurgóban egy leányra.

            Kinek aludtéj a szája

            Színaranyból van a lába

            Mézből van a nyeldeklője, ezüstből a beszélője

            Szeme kökény , foga gyémánt

                Az inge aranypaszománt”

A huszadik század első felében, de még az 50-es, 60-as évek során is figyelemreméltó  közművelődési élet zajlott a faluban. A tanítók sikeresen töltötték be közösségszervező hivatásukat. Ehhez járultak hozzá a még élő, alakuló néphagyományok, a falu dinamikus demográfiája, a nagyszámú, helyben élő ifjúság.

A Tóvidéki Ének – és Sport Egyesület keretén belül szerveznek férfikórust Damó László karvezető –tanító irányításával ( 1927-től) . A munkát értékelte a Romániai Magyar Dalosszövetség  is ( 1932-ben). 1933-ban a piactéren szervezték a vetélkedőt 6 szomszéd falu kórusai.

 


HAGYOMÁNYOK

 

  Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzos szakemberek, etnográfusok,  táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos  hangulata széles körben  ismerté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek/jelentenek. A feketelaki Kissek tánca , a Balla nemzetség énekei messze földön ismertek.

A faluban  még őrzik  a hagyományos életrendhez kötődő szokásokat. Ilyen a jellegzetes helyi konyha (túrós puliszka, bálmos, töltött káposzta, tyúkleves, lepények), és jellegzetes szilvapálinka, amelyeket minden arra tévedő turista és helyi lakos értékel.

A karácsonyi és húsvéti ünnepek szokásait nemzedékről nemzedékre őrizték napjainkig. Ilyenek: a hagyományos disznóvágás, kalácssütés húsvétra és karácsonyra, kenyérsütés, pálinkafőzés.  Húsvétkor szokás bárányt vágni, tojást festeni, különleges túrós lepényt sütni. A község falvaiban ma is találunk fonáshoz, szövéshez értő asszonyokat  (szőnyegeket, ágyterítőket, abroszokat, kendőket tudnak szőni)

A faluban még található olyan ház és gazdasági épület melyeket  vert agyagból nádfedél alá építették.

Falusi legendák

-          azt tartják az egyik dűlőben levő három kis kerek domb közbelsőjéről, hogy alatta pince van telve arannyal, ezüsttel. Gyakran keresték és keresik a kincset ma is, de palakődaraboknál egyebet nem találtak.

-          egy másik legenda szerint egy Fekete Gergely nevezetű vándorló ember telepedett le először erre a helyre. Erről az emberről nevezték el a katlant Feketelaknak. Ugyancsak ő volt az, aki a háza feletti meredek, napos domboldalon beültette a Mezőség első szőlővenyigéjét. Mivel a bor ízletes volt, a gazdája egy zacskó ezüstpénzt adott neki, hogy a domboldalt be tudja ültetni szőlővel. Viszont ennek megmunkálására emberekre volt szükség. Így aztán négy szatmári családot telepítettek ide: a Balla, a Sós, a Kis és a Marha családokat. A falu lakóinak többsége még ma is ezeket a neveket viseli.

Hiedelmek

A temetkezésekhez kötődő hiedelem:

„…abban a helyiségben, amelyben a halott ki volt terítve, a koporsót tartó székeket felborogatják, vagy a vetett ágyat összedöntik, fazekakat, tálakat törnek , nehogy a halott lelke ottmaradjon, s így hagyják, amíg a temetőből vissza nem térnek.”.

 

SZEMÉLYISÉGEK:

Kiss Sándor (Feketelak, 1946. nov. 9.) - számítástechnikai szakíró.  Szamosújvárott érettségizett (1964), a Babeş–Bolyai Egyetemen informatikai képesítést nyert (1969). A kolozsvári Számítástechnikai Intézet tudományos főkutatója. Munkája: Programozási alapismeretek és algoritmusok a gyakorlatban (társszerző Jodál Endre, 1984).

TURIZMUS-FALUTURIZMUS

Erről a témáról egyelőre a lehetőségek , tervek szintjén kell beszélni. Nagyobb odafigyelés és elkötelezettség lehetővé tenné a turizmus fejlődését ebben a térségben is. A lakosság életkörülményeinek javítására is szükséges  az infrastruktúra modernizálása.

A kulturális turizmus lehetőségei még kihasználatlanul állnak. Ehhez  sok szállal kötődik a település- és vidékfejlesztés, közösségfejlesztés, hagyományőrzés, vállalkozás-fejlesztés és a turizmus több más ágazatának fejlesztése is. Önmagában a kulturális turizmustól tartósan nagy forgalmat, a jövedelmezőség „szétterítését” nem várhatjuk, ehhez a programválasztékot bővíteni kell, másfelől, ha a kulturális turistát több napra akarjuk megállítani a térségben, óhatatlanul többféle szolgáltatást kell nyújtani (szállás, vendéglátás).

A legnagyobb gondot a szálláshely kapacitás megteremtése jelenti mindenütt, kevés a vendégfogadásra alkalmas ház, (amíg nincs jövedelem, nincs visszaforgatható pénz a belső-külső átalakításokra), és még kevesebb azok száma, akik meggyőzhetők a falusi vendégfogadás előnyeiről (vállalva az erdélyi falusi turizmus minősítő rendszerébe való bekapcsolódást és a képzést is).

A falu számára az egyik legnagyobb kulturális attrakció lehet az  amelyet Wass Albert nevével fémjelezhetünk. A  térség sokkal többet profitálhatna belőle. Kultusza óriási tartalékokat rejt mind a személyéhez, mind regényalakjaihoz és a még élő szemtanúkhoz köthető helyszíneken: kreatív, élményszerű programokkal külön tematikus útvonal jelölhető ki a Wass-emléktúrák, de akár Wass-emléktáborok alkalmával is.

A  kulturális turizmus legfőbb hivatása, hogy hozzájáruljon a kultúra fennmaradásához, s  a lokalitások védelmével, erősítésével  mérsékelje a globalizációs hatásokat. S tegye ezt úgy, hogy növelje a helyi társadalmi kohéziót, segítse a helyi megélhetést. A Mezőség hatalmas infrastrukturális hátránnyal indul, de alulfejlettségét előnyére is fordíthatja. Még kevéssé ismertsége is előny lehet, hiszen a sokhelyütt már telített, új desztinációkat kereső erdélyi turizmusban új irányok alternatíváját nyújthatja. S a kései indulásnak talán lehet még egy haszna: ellentétben egy-egy erdélyi térséggel, elkerülheti az idegenforgalom iparszerűvé válásának buktatóit, s  fenntartható fejlődési pályán őrizheti meg eredetiségét, a szépséget tájaiban és embereiben egyaránt.

A szabadidő eltöltésének is kiváló lehetőségei vannak a faluban a táj szépségének és a helyben élők vendégszeretetének köszönhetően. A csend és a tiszta levegő is jelentős vonzerőt gyakorolhat.  A laki tó környékén lehetséges lenne a sátorozás vagy camping kialakítása, fogadókkal, étteremmel, magánházakkal, hétvégi házakkal.

 


SZÁLLÁSHELYEK

 

  A faluban még nincs kiépülve a faluturizmus szolgáltatási hálózata. A szamosújvári Téka Alapítvány telkén létezik szálláslehetőség, házban , csűrben és sátorban.

BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK/GAZDASÁG

-    a település a DJ 109-es, viszonylag forgalmas országútról érhető el ; de védettége miatt jó célpontja lehet a csendre, nyugalomra vágyó hétvégi házak építtetői számára . Ugyanakkor a telekárak , házárak még alacsonyak

-    befektetési lehetőség lehet a települési infrastruktúra fejlesztése; telkek vásárlása, a laki tó mellett halászhelyek, hétvégi házak építése

-    a helyi községi adminisztráció támogat minden munkahely- vagy jövedelemtermelő tevékenységet

ÖNKÖRMÁNYZATI INFORMÁCIÓK

ROMÁN NYELVEN:

-          Adresa primarie: Geaca; Principala, nr. 183 Cod postal: 407300 Judet: Cluj

-          Telefon: 0264-236307  Fax: 0264-236307   Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

-          Persoane la primarie:  Primar: Hasmasan Ioan , Viceprimar: Miron Silviu Secretar: Romanti Viorica  ,Contabil: Muresan Rozalia

-          Sate: Geaca, Chiris, Lacu, Legii, Puini, Sucutard

-          Suprafata: 6868 ha ; Suprafata intravilan: 241 ha ; Suprafata extravilan: 6627 ha

-          Populatia: 1724 ; Nr gospodarii: 1060 ; Nr locuinte: 948

-          Nr gradinite: 3 ; Nr scoli: 5

-          Activitati zonale: Agricultura, zootehnie, piscicultura ,a picultura

-          Activitati economice: Rezervatia naturala Legii ; Biserica ortodoxa Lacu - monument istoric; Biserica reformata Legii - monument istoric

-          Facilitati investitori: Pietruire drum comunal - in derulare, extinderea retelei de gaz
reabilitarea si modernizarea drumului comunal 30 Geaca - Legii - Petea - Proiect SAPARD - program eligibil

-          Obiective: Localitatea este situata pe DJ 109; infrastructura comunei,drumuri comunale pietruite, vanzari terenuri agricole, teren piscicol si paduri ,zona buna pentru construirea de case de vacanta. Autoritatea publica locala sprijina investitiile generatoare de venituri si de locuri de munca

MAGYAR NYELVEN :

-          Községközpont: Gyeke, Főút 183 szám, Kolozs megye, irányítószám: 407300

-          Telefon: 0264-236307  Fax: 0264-236307  Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

-          Polgármester: Hasmasan Ioan

-          Falvak: Feketelak, Légen, Pujon, Vasasszentgothárd, Köristanya

-          Területe : 6868 ha, belterület 241 ha

-          Lakosság: 1721 ; gazdaságok száma 1060; lakások száma 948;

-          Iskolák: 5 ; óvodák száma 3

Adatforrások:

-          SZOLNOK-DOBOKA VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA ; Kiadja Szolnok –Doboka vármegye közönsége
Deésen,

-          ZÚGÓ HARANGOK ÜZENETE: Lapohos András, Grafycolor kiadó, Kolozsvár,2006

-          RIADÓRA SZÓL A HARANG ; Kövesdi Kis Ferenc, Kráter, 2006

-          MEGSZENTELT KÖVEK. A középkori erdélyi püspökség templomai; Léstyán Ferenc:

-          C. Suciu: Dicţionar istoric.

-          Kádár: Szolnok-Doboka vármegye népoktatásának története

-          Beke: Az erdélyi  egyházmegye.

-          Kunt Ernő;  Temetkezési szokások. In: Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit,népi vallásosság. (Főszerk.: Dömötör Tekla. Szerk.: Hoppál Mihály.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. 67-101.1990:

 



  Satul Lacu apartine comunei Geaca ( impreuna cu Puini, Leghia, Sucutard , Chiris) si se situeaza in judetul Cluj, in nordul Campiei  Transilvane. Este marginas cu Buza, Geaca, Feldioara, Catina si Sucutard.

Coordonatele  geografice sunt :  46°536,72N, 24°610,08E

Localitatea se afla la 28 km. departare de municipiul Gherla. Poate fi accesat pe drumul 109 C atat din Gherla cat si din Cluj , prin Apahida , Mociu, Camaras.

Potrivit recensamantului din 2002 aici traiesc 301 de locuitori. Dintre acestia 187 sunt de etnie maghiara, 94 romani si 20 de  romi. Maximumul populatiei a fost inregistrat in 1930- 845 de locuitori. Odata cu procesul de industrializare fortata din tipul communismului , majoritatea locuitorilor s-au mutat in orase ( Gherla, Cluj)

 Locuitorii maghiari apartin confesiunii reformate. Biserica lor sa construit in anul 1884. Romanii sunt ortodocsi . Biserica de lemn  este  monument  istoric.

SCURT ISTORIC

  Regiunea Campiei Transilvane a fost  locuit inca din epoca straveche. In vaile lacurilor  s-au descoperit vestigii materiale ale locuitorilor care au populat aceasta regiune: unelte, ceramica,morminte, accesorii de pescuit , ceea-ce dovedeste ca deja in epoca bronzului exista o cultura piscicola ( atunci au fost construite unele diguri din regiune) . In perioada romana  aceste lacuri nu au fost ingrijite, de aceea incepe  sa se mlastineze .

Inceputul vietii social –economice se leaga de asezarea maghiarilor in regiune. Aici in bazinul Somesului Mic s-au asezat imediat dupa descalecare gintile Borsa, Agmand, Farkas pentru a controla minele de sare din regiune ( Dej, Sic, Cojocna).

Localitatea Lacu este amintit prima data in documente in anul 1329 ca si Laak. In 1589 este amintit ca Feketelak. Denumirea romaneasca apare in 1831 ca si Lák.

Localitatea si domeniul de care apartine au fost in proprietatea mai multor familii: la inceputul secolului al XIV este domeniul fiilor lui Majos , Elleus si Majos. Dupa ce au comis inalta tradare  devine proprietate regala. Carol Robert de Anjou in 1329 il doneaza lui Pogány István. In 1455 este amanetat lui Iancu de Huneadoara. Regele Ioan de Zápolya in 1530 il doneaza lui Kendy Ferencz.

In perioada principatului autonom , pana in 1696 printre proprietari se numara : Somy Anna,Balassa Imréné, Báthory Kristóf si sotia,  Bornemisza Benedek si sotia Somy Ilona; Balassa András, Somy Borbála, Balassa Zsófia si Margit; cardinalul Báthory Endre ; Kendy István; i Kendy Gábor; Szabó Péter; Ujrákosy Márton; Pesthi Nagy Albert capitanul cetatii Gherla; Kapronczay Tamás; Borbély Krisztina, sotia lui Sulyok Balázs si vaduva lui  Nagy Albert, Selypi Ilona; Wesselényi Boldizsár; Wesselényi Anna; Harinnay Gáspár; Rácz Mihály; Kornis Ferencz; Szávai Rudnay Zsigmond; Kemény Boldizsár si sotia Bornemisza Zsuzsanna; Uzoni Béldy Pál; Kálnoky Katalin; Csáky László; familiile Csáky si  Kemény; in  1696  Kornis István aici are in proprietate un conac nobiliar.

Instaurarea dominatiei habsburgice aduce schimbari si in randul proprietarilor. Astfel apar familii nobiliare care sunt loiali fata de curtea imperiala ca: familia Bánffy, Henter, Bethlen, Kornis, Jósika, Kemény, Mikó, Teleki, Wass.

POPULATIA

-          dupa razboiul de 15 ani , in 1603 au ramas doar 5 locuitori in sat. Conacul nobiliar este distrus.

-          In 1700 aici locuiesc 24 de iobagi in 22 de case

-          1721: 6 iobagi, 11 jeleri, 5 peregrini, 17 case, distruse 9.

-          1750: 28 iobagi, 19 jeleri, 8 jeleri saraci si 3 peregrini

-          1766: 97 barbati si 69 femei de confesie ev. reformata

-          1831: 496 locuitori

-          1837: 444 locuitori si 75 de locuinte

-          1850: 578 locuitori dintre care 223 romani , 346 maghiari si 9 tigani

-          1857: 641 locuitori

-          1880: 631 locuitori ( 237 romani, 376 maghiari, 9 germani, 9 tigani)

-          1891: 786 locuitori ( 1 rom. catolic, 293 greco-catolic, 481 reformat, 11 izraelitan)

-          1900: 845 locuitori ( 335 roman, 510 maghiar)

-          1920: 787 locuitori ( 344 roman, 430 maghiar, 13 evreu)

-          1930: 845 locuitori (346 roman, 468 maghiar, 8 evreu, 23 tigan)

-          1941: 784 locuitori ( 290 romani, 478 maghiar, 15 tigan, 1 altele)

-          1956: 829 locuitori

-          1966: 716 locuitori: 295 roman, 421 maghiar

-          1977: 527 locuitori: 180 romani, 342 maghiar, 5 tigan

-          1992: 353 locuitori; 101 romani, 231 maghiar, 21 tigan

-          2002: 301 locuitori; 94 romani, 187 maghiar, 20 tigani